A történelmi korok, a hasznosítási irányok, a földrészek, a nemzetek, a nemzedékek, a tájegységek és számos egyéb tényező hatására igen gazdag a fogatolási módok variációja. Az érdekesebbekre kiemelve, a magyarokra részletezve tekintsünk rá e fogatépítésekre. Klasszikus kategóriában egyes-, kettes-, hármas-, négyes-, ötös-, hatos-, hetes fogatról beszélhetünk, egyes esetekben eltérő csatolással, kerekes kocsikkal, szánokkal.

Harci szekerek. Kezdetben a kétkerekes taligák elé rúddal vontatott járomrendszerrel, egymás mellé 2-4 szamarat, Ázsiában „hasított körműeket", „félvad lovat" rögzítettek. E fogatokat megfelelő irányba fordítva, hajtó nélkül zúdították az ellenségre. Később évezredeken át fejlesztve az apróbb technikákat, a kötéllel, bőrszíjjal rögzített lovakat hajtó irányította, mellette nyilazó, dárdavető harcossal. A néhol vadászatra, díszelgésre, trónolásra is használt kétkerekű kocsik a Távol-Kelettől Ázsián és Egyiptomon át Európáig használatosak voltak az ókorban.

Quadriga. Az egykori Római Birodalom híres kocsiversenyeinek nosztalgiája, ma is követeli n sajátos fogatolás bemutatását lovasrendezvények keretében. Az egykor igen rangos budapesti mezőgazdasági kiállítások programján állandóan szerepelt az ősi-hősi versenykocsi.

Használati logika szerint az elmúlt században még hatékonyan alkalmazott hatos tüzérfogat és a hármas trojka géppuskás szekere, szánja is ide sorolható.

Biga. A kétkerekű kettes fogat, amelyet a harci szekérből fejlesztettek ki, az ókori olimpiák és római kocsiversenyek átütő sporteszköze lett. A korabeli római ezüstpénz, a bigatus hátoldalának állandó motívuma. Változatai: a triga (egymás mellé fogott három ló) és a quadriga (a rúd melletti lovak mellé fogott egy-egy „lógós" lóval fogatolt versenyszekér). Az utóbbi versenyfogat különösen népszerű és balesetveszélyes volt a római birodalom arénáiban. A versenytávokat 6-10 fordulós hajtűkanyar nehezítette, megkövetelve a lovak idomítottságát, állóképességét, a hajtó ügyességét, rátermettségét. Egy-egy verseny győztese elnyerte a császárok kegyét. Gyakran aranyozott szoborban mintázták meg alakját.

Személyszállítás. A Duna vonalán - és másutt - kialakult útvonalakon, nagy távolságokra is kényelmes utazást szolgáltattak a postakocsijáratok és az alkalmi utazó hintók.

Angol hatos. Az egymás elé, három sorba fogott lópárokat nagyobb postakocsik vontatására, teherfuvarozásra alkalmazták a jól kiépített nyugat-európai utakon. A bakról hajtott fogatot a bal elülső lovon nyeregben ülő ostoros irányította. Ennek kombinációjaként, díszelgéseknél, királyi pompáknál „nyolcasban" is fogatoltak, és a párok bal oldali nyergesein ülve hajtották a lovakat.

Kladrubi tizenegyes. A csehországi kladrubi ménes különleges díszfogata, amelyet többek között az őszi pardubicei Nagy Akadályversenyen szoktak előhajtani mint nemzeti büszkeséget. Egymás előtt négy kettes és legelöl egy hármas lóegységet fogatolnak, kumet szerszámzatban, kladrubi fajtájú lovakkal.

Tandem. Általában kétkerekű kocsiban egymás elé fogott két ló, melyet gyakran hölgyek hajtanak, keskeny ösvényeken. Kombinációs praktikum, hogy a dámanyereggel szerszámozott elülső ló csak ideiglenesen van csatolva. Megfelelő terepszakaszhoz érve a lecsatolt dámanyergesre ülve lovagol a hölgy kísérője pedig a megbeszélt helyre hajtja a rudas lovat. Trojka. Hírneves hármas fogat, amely Oroszországban alakult ki. A kettősrúd „féljáromíve" alatti középső ló ügető jármódban, a kétoldali szélsők pedig kifli alakban kifelé hajlítva, galoppban haladnak. Az úttalan hómezőkön szánvontatásra is kitűnő fogatolás a többi földrészen nem terjedt el.

Kladrubi tizenkettes. Rekordkísérlet után tradíció lett a nagyhírű csehországi ménes fajtatiszta lovaiból fogatolt „nemzeti látvány" szerepeltetése a pardubicei versenyen és egyéb nagy rendezvényeken.

Magyarországon a hagyományőrzés tisztelete, a hasznosság kihasználása a műszaki újítások ötvözése a fogatformációk sokrétűségéhez vezetett. Mindemellett a napi gyakorlatban a kettes és négyes fogatok vannak túlsúlyban.

Egyes fogat. Kétkerekű taligába vagy négykerekű lőcsös kocsiba, két rúd közé vagy egy rúd mellé fogott ló Eleganciája, sportirányú hasznosítása Magyarországon nem alakult ki. Szegényszagú praktikumát elsősorban a kényszerűség irányítja. Magyaros csatlásrendszere Kelet-Magyarországon honosodott. A Nyugat-Európában és Amerikában igen népszerű egyes fogathajtás világbajnoki rangra emelkedett. Elterjesztése - új utakon - nálunk is időszerű. A „Legyen a ló a falu tornaterme!" program újra indítandó. Az általános iskoláknál egy-egy ló testnevelő, szemléletformáló voltige és egyes fogathajtó sporttárs lehetne.

Kettesfogat. Általánosan elfogadott hasznosított és sportirányban továbbfejlesztett rendszer Magyarországon. Tájegységenként sok népszerű változata van. A középső rúd mellé baloldalt a „nyergest", jobboldalt a „rudast" fogják. A tandem-kettes – egymás előtt a két ló – nálunk nem használatos.

Hármas fogat. Két változata ismert. A „lógós" és a „koppantós". A lógós fogatnál csikónevelő, feladathoz szoktató szándékkal, a kettes fogat rudaslova mellé, a vendég hámfához csatolják a fiatal lovat. Később hámba nőve, kedvezően sorba érik ez a „lógós ló". A koppantós fogatnál a rúdvégre csatolják a harmadik ló, a „koppantós" hámfáját. Ezt a lovat és az egész fogatot – a népies fogatoknál – a nyerges nyergéből hajtják. A mezőgazdasági munkák helyszínén a lovak cserepihentetéssel vagy hármas fogatba fogva (vetőgép) dolgoztak.

Négyes fogat. Világméretekben újra hasznosuló fogatolás. A sportban, versenyzésben, világbajnoksági reményekben kialakult a jövőképe. Magyarországon nagy múltja, elismert jelene és sikereket ígérő jövője van. A négyes fogat szárkezelése magyar patent és ősi genetikai erő. A klasszikus négyes fogat két, egymás elé csatolt lópárból áll. A nyerges előtt (bal elülső) a gyeplős, mellette (jobbról} az ostorhegyes.

Ötös fogat. Magyar ötösnek is nevezik. Népi változata, nyeregből hajtva a Hortobágyhoz kötődik. Díszfogatként, bakról hajtva eleganciát mutat és rangot sejtet. A rudas-nyerges-ostorhegyes-gyeplős mellett – balra előre – fogták a „láncost". Híres volt és ma is él a királyt, kormányzót egyaránt szállító debreceni ötös fogat, a landauerbe fogott, mindig pirospej nóniuszokkal.

Hatos fogat. A már említett, három párba fogott angol hatos mellett díszelgéseken, bemutatókon előhajtott, fonott sallangos díszhámba öltöztetett magyar hatos harmonikus látványával mindig sikert arat. Itt a két hátulsó ló előtt egy sorban négy lovat fogatolnak. A hatodik ló az ostorhegyes mellé (balról) kerül. Elnevezése: „hajszás láncos", ami az egykori népies fogat láncvégre rögzített hámfa csatolására utal. Ritkán előfordul hogy a népies változatnál két sorban három-három lovat fogatolnak. Ekkor a hatodik – fiatal – lovat a rudas ló mellé, jobbra fogják, és „lógósnak" hívják.

Hetes fogat. Ma már hagyományápoló szándékkal szerepel a lovas rendezvényeken az ún. hortobágyi népies hetes fogat. Egykoron a módosabb gazda nyeregből hajtott „ménessel" fogatolt szekérrel vonult ki a pusztára családjával, munkára. A hét ló elnevezése, a már ismert logika szerint: nyerges-rudas-lógós-láncos-gyeplős-ostorhegyes-hajszásláncos.

(Váczi Ernő-Fogathajtás)